A 60-as évek elején a nehézipari minisztérium engedélyezte az Erzsébet-aknai szénmező újbóli feltárását. A 400 méter hosszú lejtősaknát 1964-ben kezdték el építeni, 1967-re készült el, kiváltva az István-aknát, melyet ezzel egyidőben megszüntettek. A beruházás 20 millió forintba került. Az újranyitott Erzsébet-aknai mező nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert a valóságban sokkal kevesebb volt az érintetlen teleprész, mint a feltételezett. A teljes feltárásra azonban már sosem került sor, mert a nehézipari minisztérium egy 1969-ben hozott rendelete alapján december 31.-i záros határidővel a termelést le kellett állítani, a bányaüzemet pedig bezárni. 1967-től a lejtősaknai szállítás is a kisvasútba kapcsolódott. A lejtősakna egészen 1978-ig(!) fenn volt tartva a falu vízellátása céljából, a földalatti térség mint karsztvízgyűjtőként funkcionált. 78-ban azonban véglegesen betömték, mikor a falut bekapcsolták a Duna menti regionális Vízművekhez. Jelenleg a helyén a földben (homokban) egy beszakadás keletkezett, amelynek valószínűsíthető oka az, hogy a mélyben a víz elmosta a tömedékhomokot ezáltal a felszínen süllyedés keletkezett. A területen láthatók még kisebb épületmaradványok is. A lejtősakna helye a temető utáni erdős területen van az út jobb oldalán.
Lejtősakna építése 1964-ben /Csovics Balázs gyűjteményéből/
Néhány kép 2007-ből /Hegedűs András képei/