Az első kutatások Pilisszentivánon 1850 körül voltak a Karátsonyi birtokon, amelyen egy szénkibúvás volt található. Hamarosan elkezdték benne a széntermelést, a külfejtésnek a Kohlen Grube nevet adták, melynek tulajdonosa a württenbergi Gustav Jacob volt. Itt 1860-ban fejezték be a bányászatot. A külfejtés közelében a birtokon további kutatások is voltak 1858-tól, majd a 91 méter mély Regina-aknán keresztül termelték ki a szenet, amelyre 1860-ban Lőwy Lipót és Grünbaum Ignác Szentiváni Kőszénbánya néven alapított egy vállalkozást. A bányát végül a többször keletkezett bányatüzek miatt 1863-ban bezárták. A tüzek öngyulladás miatt következtek be, amit a magas kéntartalom is elősegített. Az akna helye a Hungária-aknától kb. 250 méterre volt déli irányban. Az aknában a szállítás lovakkal történt.