pilisibanyaszat - Relikviák, ereklyék, tárgyi emlékek

Bányász Szolgálati Érdemérem igazoló okirata

Óvári Vilmos bronz fokozatú Bányász Szolgálati Érdemérem igazoló okirata.

Óvári Sándor gyűjteményéből

Bányász himnusz

A bányászhimnusz szövege és kottája megtalálható itt.

„… A sok százados ünnepi viselet tartozéka volt még a farbőr, a bányászkard és a bányászbot vagy fokos. Lőfegyverek viselését a bányászoknak 1822-ben tiltotta meg az udvari kancellária, de a kard és a fokos továbbra is megmaradt. Ünnepi felvonulások alkalmával a bányatisztek még a 20. század első felében is kardosan, a többiek, pedig fokossal a kezükben meneteltek a testületi zászló után…”

(Magyar Néprajz MEK)

A kép valószínűleg egy úgynevezett bányászfokost ábrázol.

Eredeti tulajdonosa az 1869–ben született Fischer János aknász volt, jelenleg Klencsák István őrzi ereklyeként ükapja díszfokosát.

kép és leírás: Feketéné Ziegler Ágota

Petőfi Sándor kultúrház avatási meghívó

"A bánya virágkorában fontosnak ítélte a helyi kultúrát, a valamikori kultúrház (mely a volt vasüzlettel -múltkor kínai bolt, most Metzger élelmiszerbolt- körülbelül szemben volt) helyett épült fel a Petőfi Sándor művelődési ház. Az avatási meghívókhoz a bánya jelentősen hozzájárult.
E mellett állt a nemrég lebontott cserkészotthon, ami eredetileg községi könyvtár volt." 1961.X.14.

kép és leírás: Óvári Sándor

Óvári Vilmos oklevelei, bizonyítványai

Bányagépmesteri oklevél 1952.07.22

Bányamentő oklevél 1955.06.18

Iparvasúti egyenáramú járművezetői vizsgabizonyítvány 1958.12.10

Villamos mozdonyvezetői oklevél 1960.04.30

Aknaszállító gépkezelői oklevél 1964.07.15

Munkakönyv

Óvári Sándor gyűjteményéből

a Bányászat kiváló dolgozója

Óvári Vilmos a Bányászat kiváló dolgozója igazolványt és kitüntetést 1965. szeptember elsején vehette át a nehézipari minisztertől.

Óvári Sándor gyűjteményéből

Tolnai Világlapja által kiadott képeslap a solymári bányakatasztrófa túlélőiről

100000 példányban jelent meg.

id. Maróti Ferenc édesapjának dokumentumai

Felvételi papír a bányához 1941.10.31

Levél a Pilisszentiváni Kőszénbánya Kft.-től (HADIÜZEM) 1943.12.14

Légoltalmi parancsnoki tanfolyam bizonyítványa 1944.02.15

Légoltalmi szolgálat vezető beosztásba való helyezés 1944.08.21

Kijárási engedély magyar és orosz nyelven 1945.01.26

Magyar Állami Szénbányászatba való átvétel 1946.12.06

Áthelyezés a Dorogi Szénbányák Nemzeti Vállalathoz 1948.10.30

Áthelyezés a Pilisi Szénbányák Vállalathoz 1950.08.31

Pilisi Szénbányák Vállalatnál anyagraktári munkára való beosztás 32 hónapra 1954.07.10

id. Maróti Ferenc gyűjteményéből

Somogyi István bizonyítványai

Gyakorló vájár szakmunkás bizonyítvány 1956.05.26

Vájár továbbképző bizonyítvány 1961.12.29

Bányagépkezelői tanfolyam bizonyítványa 1963.06.10

id. Somogyi István gyűjteményéből

Bronz fokozatú érdemérem

Somogyi István bronz fokozatú érdemérmét igazoló okirata.

id. Somogyi István gyűjteményéből

Imhol a föld alá megyünk...

-bányászének-

Jó szerencsét gyűrű

Igazi ritkaság!

A bányászkodás szükséges eszközei

A most következő emléktárgyak -bár egykor megszokott eszköznek számítottak, s mára ereklyévé váltak- különböznek az eddig felsoroltak közül. Nem csoda, hiszen egykoron nélkülözhetetlenek voltak a bányában való munka során.

(az anyagok összegyűjtéséért, a szakmai segítségért és a fotókért köszönet Óvári Sándornak)

A csákány

A csákányt nyilván mindenki ismeri, így azthiszem szükségtelen bemutatni. Feladatai közé tartozott többek között a szén fejtése a szénfalból. A képen látható csákány eredeti pilisszentiváni, nyelébe még a vájárcsapat száma is bele van ütve. (XXXI)

A fejsze

A fejszét sem kell bemutatni senkinek, gyakran használták a faácsolatok készítésekor. Ez a fejsze szintén pilisszentiváni, igaz a nyele cserélve lett. A bánya kovácsa beleütötte a csapatszámot, majd később a tulajdonos monogrammját is. Kézzel kovácsolt darab.

A szívlapát

Nehéz volt vele a munka, aki nem volt erősebb fizikumú, jobb ha nem is nyúlt hozzá. A több órán át való lapátolás alaposan kivette az erőt a bányászokból. A kitermelt szén és meddő rakodására használták. Különösen nehéz volt a munka, ha az épp frissen fejtett nedves, vizes meddőt kellett a csillékbe lapátolni.

A gyámrúd, vagy stanga

A pillosstanga, vagy gyámrúd (nevezhetjük stangának, vagy pajszernek is) jól megtermett szerszám, a meghibásodott gyámokat feszítették ki vele, vagy a kisiklott üres/teli csilléket emelték vissza a sínre, többek között kemény kézi munkával. Acélból készült.

A sisakok

Bőrkobak: a sertésbőrből készült bőrsisak évszázadok óta elterjedt volt a bányászatban, nálunk a 60-as évek elején megjelenő műanyag sisakok szorították ki a bányászatból.

Műanyag sisak: az 1960-as évek elején kezdték el gyártani a műanyag sisakokat, felváltva ezzel a több évszászados múlttal rendelkező bőrkobakokat.

A lámpások

Karbidlámpa: a karbidlámpa szabadalmát 1902-ben jelentették be Amerikában, hozzánk még az első világháború előtt eljuthatott. A karbidból víz hozzáadásával acetiléngáz és mész képződik. Működése: Két részből áll. Alul egy tartály a karbid részére, mely fölött a víztartály van. A két rész légmentes illeszkedését gumigyűrű biztosítja. A víztartályon vízbeöntő nyílás és vízcsap található. A csap kinyitásával a karbidtérbe csöpög a víz. A karbidból a víz hozzáadásával acetiléngáz és mész képződik. A keletkezett gázt egy csövön keresztül vezetjük az égőhöz. Az égőben két 0.3 mm-es furaton távozik a gáz, mely meggyújtva fehér fényt ad. Az eltömődések megakadályozására a vízcsap végén tisztítótű, és a pipa előtt vattával, vagy filccel töltött szűrőkosár van. A karbidtartályt gyakran tisztítani kell, ugyanis a mészből mészkő képződik.

Előnyei: szórt fényt ad, ezért jobb a térérzékelés, nagy tereket is képes bevilágítani, utántölthető, üzembiztos, általában föld alatt is javítható, olcsó használat, baleset esetén melegítésre is használható.

Hátrányai: vizes, huzatos járatban elalszik, fogyasztja a levegő oxigénjét, megégetheti a felszerelést vagy a testünket, kormoz.

Akkumulátoros lámpa: kb. 1964-ben vezették be a műanyag sisakot a rá szerelhető fejlámpával, övre csatolható savas akkumulátorral, és vonták be a bőr kobakokat és a kabidlámpákat. A képen látható fejlámpa ma már nem üzemképes az akkumulátor rossz állapota miatt.

Előnyei: Nagy távolságra is világít, nem fogyasztja a levegőt, olcsó használat, környezetkímélő.

Hátrányai: Nem állapítható meg a feltöltöttsége, rosszabb térérzékelés, nem utántölthető.

Davy féle robbanásbiztos lámpa

Olyan bányákban használják, amelyekben magas a robbanó gázok tartalma. A petróleum- v. ligroinlángot sűrű fémhálóból való burkolat veszi körül, melynek kis hézagain át a robbanó gáz behatolhat és a lámpában apró robbanással eléghet. A láng melegét a jó hővezető fémhálózat visszatartja a lámpát körülvevő gázoktól, így nem keletkezhet robbanás. A biztonság kedvéért a lámpán a zár úgy van elkészítve, hogy azt szétszedni ne lehessen, mikor ég a lámpa. A sújtólég elleni védekezés első hatásos eszköze az angol Humphry Davy 1816-ban elkészített, a láng hőmérsékletét a sújtólég gyulladási hőmérséklete alá hűtő sűrű dróthálót alkalmazó biztonsági lámpája. Ez már 1819-ben megjelenik a Pécs-vasasi szénbányában, ahol ekkor már tisztában voltak ennek a veszélyforrásnak a természetével. Ám csakhamar kiderült, hogy a Davy-lámpa hosszú használat során átizzó vagy sérült szitaszövete is veszélyforrás, amiért később világításra már nem, hanem csupán metánmérésre használtak: lángjának aureolája ugyanis a metán-arány szerint változik. E célra ma már kézi gázmérő műszerek szolgálnak.

Feketéné Ziegler Ágota tulajdona

Gátas József iratai

Nagyszüleim -mint gondolom abban az időben mindenki- gondosan elraktak minden iratot melyek a mai napig megvanak egy fiókban gondosan elcsomagolva. Ezek közül szemezgettem most és csak a bányászattal kapcsolatos iratokat tettem fel ide.

Felvételi és igazolójegy

Tagsági könyv a Pilisszentiváni Bányász Sport Körbe

Szakszervezeti könyv 1955-ből

Pálfy Gergely (Geret)