Akna: 90 fokos dőlésszögű (függőleges) vágat.
Aknabödön: régen használt szállítási eszköz. A függőaknákban alkalmazták kisebb mennyiségű szén külszínre szállítására.
Aknakorong: feladata a szállítókötél tartása és terelése
Aknász:
Altáró: igen csekély emelkedéssel (pár ezrelék), régibb bányák alá behatoló vágat, melynek általános feladata a fölötte elhelyezkedő bányák vizeinek elvezetése.
Bányaművelet:
Betömedékelés: a fő bányatérségek, illetve az egész bánya teljeskörű lezárása. Táróknál és lejtősaknáknál - a tömedékelés végeztével - betonfallal zárják le a bejáratot, aknáknál betondugóval.
Biztosítás:
Csillés: olyan ember akinek a feladata a csillék össze és szétkapcsolása, rendezése
Ereszke: olyan lejtős bányatérség, amelyik a bányavíz összegyűjtésére szolgál. Régies elnevezése a siklóvasútnak. (Salgótarján)
Fékkamra:
Fékpálya:
Fúrólyuk: a föld mélységeibe fúró által mélyesztett olyan lyuk, mely által valamely hasznos ásvány előfordulását, vagy pedig vízviszonyokat és a föld belsejének egyes jelenségeit kutatják
Harántvágat (harántfejtés):
Iszapolás: magasnyomású vízből és finomhomokból készített iszappal nagy nyomáson zárják le a felhagyott bányatérségeket.
Jövesztés:
Kutató táró: olyan vízszintes vágat, amelyet (esetünkben) szén kutatására létesítettek.
Légakna: feladata a bánya szellőzésének biztosítása. nagyon gyakran a tömedékanyag beadására is szolgáltak. Általában függő, ritkán lejtősaknák kapták ezt a szerepet.
Lejtősakna: általában 20-70 fokos dőlésszögű vágat, melyben adhéziós vasút már nem közlekedhet, fogaskerekű, vagy siklóvasút azonban igen. Legtöbbször termelés céljából alakítják ki. Érdekességként megemlítem, hogy a budapesti metrókban is a mélyebben fekvő állomásokon lejtősaknát alakítottak ki az utasok szállítására. ;)
Lyukasztás: az a művelet, amikor két vágat összetalálkozik
Meddő: a bányából kitermelt felesleges kőzetanyag.
Meddőhányó: a kitermelt és felhalmozott meddő elhelyezésére szolgál.
Monitor: a vízágyú régies elnevezése
Nyomköz: a két sínszál között mért távolság, leggyakrabban milliméterben adják meg.
Öngyulladás (spontán bányatűz): olyankor következik be, amikor a metán és levegő elegye (CH4+O2) felgyülemlik és veszélyes szinten sűrűsödik. Ilyenkor elég egy szikra is a berobbanáshoz, sőt önmagától is berobbanhat. Egy ilyen bányatűz napokra, sőt hónapokra is lehetetlenné tudja tenni a termelést.
Öreg művelet: régi, felhagyott bányavágat, bányatérség
Sifer: a meddőkőzethez tapadt apró széndarabkák. A 20-as, 30-as években a környék meddőhányóinál gyakoriak voltak az olyan öreg, bányában megrokkant emberek, akik nap mint nap a sifer szén gyűjtögetésével foglalkoztak, amit aztán később felhasználtak, vagy eladtak. Egy egész napi munkával néhány zsák sifert tudtak összeszedni, amit félreraktak, felcímkéztek, majd este a bánya teherautója szállította ki őket a házaikhoz. Neve a német "Schiefer" szóból ered.
Sikló: két szintet lejtősen összekötő párhuzamos vasút, melyen a megterhelt csillék húzzák föl drótkötél segítségével a másik pályán lévő üreseket.
Surrantó: széntároló bunker, amelyből a termelvényt szállítóeszközbe továbbítják
Szénformáció: szénmező, szénréteg
Táró: igen csekély emelkedéssel (néhány ezrelék) haladó vízszintes vágat
Turzás: próbaásás, felkutatás
Vájár: szenet, meddőt fejtő, vagy vágatot hajtó ember
Vakakna: olyan akna, amelyet két külön szint között létesítettek kapcsolatként. Az aknán keresztül nem folyik semmilyen tevékenység sem, innen a "vak" elnevezés.
Végtelen köteles szállítás:
Vető (vetődés):
Zagy: bányaiszap, salak