1881-ben egy morvaországi bányavállalkozó, Zwierzina Ede nyitotta meg bányáját Nagykovácsiban. Egy függőleges és egy lejtősaknát nyitottak és mintegy 180000 t szenet termeltek ki, amit szekéren szállítottak Budára. A függőakna kezdeti mélysége 43 méter volt, amit később 140 méterig meghosszabbítottak. Az aknának a "Familienglück" (Családüdve) nevet adták. Itt történt a bányavidéken az első (kettős) halálos baleset is, egyik főteomlásból, másik aknába zuhanásból. A munkások száma meghaladta a 100 főt, volt közöttük számos gyermek is. 1894. június 25.-én bejelentették idősebb és ifjabb Zwierzina Ede halálát, amit hosszadalmas hagyatéki eljárások követtek, de a termelés tovább folyt. 1900. április 24.-én Ostravában egy bányatársulati ülést tartottak melyen elhatározták a bánya felhagyását. A bányának már önálló erőmű telepe volt.